Veszélyeztetett lápi halfajok tenyésztése
Egyesületünk két lápi halfaj, a széles kárász (Carassius carassius) és a lápi póc (Umbra krameri) mesterséges szaporításával is foglalkozik. Az árvízrendezési és lecsapolási munkálatok következtében e két faj élettere jelentős mértékben csökkent. A helyzetet tovább súlyosbították az emberi közvetítéssel a Kárpát-medencében meghonosodott inváziós halfajok, különösen az amurgéb (Perccottus glenii) és az ezüstkárász (Carassius gibelio).
A probléma súlyosságának megértéséhez érdemes fellapoznunk Herman Ottó korszakalkotó művét, A magyar halászat könyvét. A neves polihisztor ebben megörökítette, hogy a lápi póc egykor hatalmas tömegben fordult elő az Alföld végeláthatatlan mocsaraiban, ahol a helyi lakosság jószág hizlalására és földek trágyázására is használta. Mára ennek a mocsári világnak nyoma sem maradt. A lápi póc megmaradt, maradványjellegű populációi is élet-halál harcot vívnak az inváziós amurgébbel szemben – és szinte kivétel nélkül alulmaradnak. A lápi póc hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a faj "sebezhető" besorolással szerepel.
Bár a széles kárász hazánkban nem védett, ez nem jelenti azt, hogy a faj helyzete sokkal kedvezőbb lenne. Az ezüstkárász agresszívabb, alkalmazkodóképesebb versenytársa, és különleges szaporodási stratégiája révén károsítja az őshonos kárász szaporulatát. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a két faj keveredett, és a hibridek felismerése csak genetikai vizsgálatokkal lehetséges. Ma már szinte szenzációszámba megy, ha valaki tiszta genetikai állományú széles kárász populációt talál – hasonlóan ritka esemény, mint egy új lápi póc előfordulási adat közzététele.
Szervezetünk a két faj tenyésztését fóliával bélelt, kisméretű tavakban végzi. Tapasztalataink szerint a konkurens halfajok kizárásával és a ragadozó makrogerinctelenek kontrolljával nemcsak a széles kárász, hanem a lápi póc is sikeresen szaporítható. Az előállított egynyaras ivadékokat természetvédelmi célú telepítések során olyan vízterekbe helyezzük ki, amelyek alkalmasak a fajok számára, és biztosítják régi-új populációik fennmaradását. Munkánk során szoros együttműködést folytatunk többek között a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékével, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával.
