Ragadozómadarak a mezőgazdaság rágcsálók elleni védekezésében
Hazai ragadozómadaraink többsége, a leggyakoribb fajok, mint az egerészölyv, a vörös vércse, a barna rétihéja és az erdei fülesbagoly szinte kizárólag mezei pocokkal táplálkozik. Ezt pontosan tudjuk, hiszen a táplálék emészthetetlen részeit, a szőrt, tollat, csontokat köpet formályában, nem csak a baglyok, de minden ragadozó visszaöklendezi. Ezeket a szürke gombócokat összegyűjtve és elemezve részletes képet alkothatunk madaraink zsákmányállatairól. Az a tévhit, miszerint nyúl és fácán nagy rendszerességgel szerepel étlapjukon, onnan ered, hogy a télen éhező madarak előszeretettel dögöznek, illetve megtámadhatják a sebzett és beteg apróvadat.
Az ilyen félreértések, valamint a ragadozómadaraink hiányos ismerete miatt a magyar gazdálkodási gyakorlatból, kevés kivételtől eltekintve, száműzött a módszer, miszerint lesőfák és költőládák kihelyezésével hatékonyan lehet védekezni a kártékony mezei pocok állományával szemben.
Programunk célja, hogy a gazdálkodók a különböző vegyszeres rágcsálóirtással szemben igyekezzenek a természetbarát megoldásokat keresni. Ebben nyújtunk számukra segítséget lesőfák telepítésével, illetve a mezőgazdasági parcellákat szegélyező fasorokban és a gazdasági épületekben különböző ragadozómadarak számára készített költőládák kihelyezésével.
Jelenleg a Tiszafüredi kistérségben közel 2000 ha területen rendelkezünk a gazdálkodók részéről együttműködési megállapodással. Természetesen bárki, aki érdeklődik a hazai vércsék és baglyok mesterséges megtelepítése iránt, akár nagyobb kertekben, gyümölcsösökben, tanyákon, gazdasági épületekben, vagy csak egyszerűen egy parcellát szegélyező fasorban, az keressen minket bizalommal! Lehetőségeink szerint megpróbálunk mindenkinek segíteni!